Drón - Drón Pilóta Képzés
Főmenü:
Először is valahogy bogozzuk ki, hogy mi is az a drón?
A pilóta nélküli kisebb és nagyobb gépeket egyaránt drónként szokták említeni attól függetlenül, hogy ember irányítja őket a távolból, vagy saját szenzoraikkal tájékozódnak, esetleg előre megírt program alapján végzik a repülésüket. A wikipédia szerint a következőképpen lehet definiálni:
"A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle, UAV, am. pilóta nélküli légi jármű, vagy Remotely Piloted (Aerial) Vehicle, RPV, am. távolról irányított (légi) jármű) vagy drón (az angol drone = here (méh) szóból) elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, mely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép, léghajó vagy helikopter többször is felhasználható."
Alapvetően a cikk nem a szárnnyal, repülőre emlékeztető külső jegyekkel rendelkező gépekről fog szólni, hanem a rotorral, sokkal inkább rotorokkal ellátott, a helikopterhez működésében jobban hasonlító eszközökről. Itt is lehetne
csoportosítgatni, de szerintem erre sincs szükség. Mi itt a 4 vagy annál több rotorral rendelkező drónokat tárgyaljuk. Léteznek ugye 4, 6 vagy 8 rotoros egységek. Mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Egyet azonban leszögezhetünk. Minél több rotorral rendelkezik a gépünk, annál stabilabb. Valamint egy véletlen rotorleállás esetén a több rotorral rendelkező gépek jó eséllyel ki tudják küszöbölni a hibát és biztonságosan tudnak landolni. Ez egy 4 rotoros gépről nem mondható el. Ezért mindig vegyük figyelembe a repülés helyszínén az esetleges veszélyforrásokat, mert igen komoly, akár halállal végződő balesetet is okozhatnak. Ha eddig bárki azt hitte volna, hogy mindennemű szabályok nélkül bármilyen helyen és körülmények közt használhat egy drónt, azt ki kell hogy ábrándítsam, mert nem így van.
A törvényi szabályzás még elég képlékeny, az viszont már biztos, hogy több kategóriába fognak tartozni a gépek és a törvények is ennek megfelelően fognak változni. A kisebb gépekre várhatóan enyhébb szabályok vonatkoznak majd, mert nem tudnak messze szállni irányítójuktól. Ennek ellenére a dolog valóban nem vicc és nincs túllihegve. Annak ellenére, hogy a legtöbb civil használatú drón kicsi és könnyű, ha egy repülő szélvédőjébe vagy hajtóművébe csapódnak, akár annak lezuhanását is okozhatják, de még egy utasszállító biztonságát is veszélyeztethetik. Itt most senki ne azt gondolja, hogy a fent közlekedő utasszállító gépekről van szó, hanem az alacsony magasságban közlekedő kisgépeket, katonai helikoptereket is veszélyeztetheti egy ilyen drón. Különösen veszélyes, ha a drónokat a többek közt sikló-, sárkány- és kisrepülősök által is használt, nem ellenőrzött légtérben repítik. Itt ugyanis nem segítik radart használó légiforgalmi irányítók a közlekedést, a pilóták maguk felelősek az ütközések elkerüléséért.
Ezért eleve csak jó látási viszonyok közt lehet repülni, így a mondhatni lassan - nagyjából 180-250 km/h-val - repülő kisgépek pilótái meglátják egymást. Egy kisméretű drónt azonban már nem biztos, hogy észrevennének. Különösen veszélyes lehet még a drónozás repülőterek közelében, ahol a leszálló gépek akár ötven méterre is megközelíthetik a felszínt, még a futópálya előtt. Tehát belátható, hogy szükség van a drónok használatának szabályozására is, hiszen egy ilyen, akár több száz méteres magasságába emelkedni képes gépet már elég olcsón megvehet bárki.
Kevesen tudják, de ha egy konkrét repülést szeretnénk nagy magasságban végrehajtani bármilyen eszközzel, akár egy komolyabb légballont (a meteorológiai ballonokra is érvényes) akkor egy ideiglenes légtérhasználati engedélyt kell kérni. Magyarországon jelenleg semmilyen jogszabály vagy rendelet nem vonatkozik a drónok alkalmazására, a légtér használatra vonatkozó általános előírások alapján lehet repülni ezekkel a gépekkel. A szabályok sajnos elég régiek, még abból az időből, amikor nem voltak drónok. Jelenleg Magyarországon 150 méteres magasságig (és az irányító személytől ugyanilyen távolságig) egy legfeljebb 25 kilogrammos távvezérlésű repülő járművet bárki vezethet külön képzettség nélkül. Ugyanakkor minden repüléshez külön eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, ennek igénylését kizárólag írásban lehet benyújtani, és elnyerése harminc naptól akár több hónapig is elhúzódhat. Ilyen határidőkkel elég nehéz bármit is tervezni, dolgozni, és sajnos a drónra szerelt kamerákkal dolgozó fényképészek, művészek, operatőrök, ezért sokan inkább engedély nélkül végzik a repüléseket - tegyük hozzá sajnos.
A törvényi szabályozás elvileg idén nyáron lenne kész, azonban sokan tartanak attól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium túlságosan szigorú szabályokat fog kidolgozni. A tárca megbízásából a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a HungaroControllal együttműködve a szabályok előkészítését végzi. Valószínűleg elkülönítik majd a hobbi-, és kereskedelmi célú felhasználást. A kereskedelmi célú gépek használatát szigorúbb feltételekhez kötik. Könnyen lehet, hogy a gépek tulajdonosainak típusengedélyt kell készíttetniük a drónokra, amelyek konkrét feladatokra való felhasználásra jogosítja majd fel a gépek tulajdonosát.
Szerintem betiltani nem fogják a drónokat, mert egyre több hasznos feladatot látnak el. A napjainkban használt gépek közül sok az egyedi építésű típus - a különböző célfeladatokra nem mindig lehet venni kész modellt: ezek tulajdonosainak igazolniuk kell majd, hogy megbízható gyártótól szerezték be a gépre szerelt alkatrészeket. A repülőkhöz hasonlóan a közlekedési hatóság valamilyen módon vizsgálná a gépek kezelőinek ismereteit, továbbá a drónok gyártását és szervizelését is. Szinte biztos, hogy ha így lesz, akkor ez tutira megdrágítja az ilyen drónokat. A jó hír, hogy egyben megbízhatóbbak is lesznek. Ezt abból is lehet következtetni, hogy jelen pillanatban ugyanez a
gyakorlat jelenleg a hagyományos, pilóták által vezetett civil repülőgépek esetében is.
Eddig kimondottan a müködéssel kapcsolatos szabályokról esett szó, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a munkával kapcsolatos egyéb szabályokat. Ugye egyértelmű, hogy a legtöbben valamilyen filmezéssel, egyéb képrögzítéssel foglalkoznak azok közül, akik drónokat használnak. Egyértelmű, hogy akkor a filmezésel kapcsolatos dolgokat is átbeszéljük.
Mivel említettük, hogy a drónokat milyen sokféle feladatra lehet használni, így várható, hogy a közeljövőben hatalmas ugrásnak lehetünk szemtanúi. Olvastam, hogy egy felmérés szerint a területeket felügyelő, gátak repedéseit vizsgáló, célzottan permetező vagy más hasznos feladatot ellátó drónok tíz éven belül a polgári légi forgalom tíz százalékát teszik majd ki egy iparági szervezet előrejelzései szerint, ezért uniós cél is a gépek további elterjesztése.
A magyar hatóság korlátozásokat tervez bevezetni a drónról történő videorögzítésre is - ahogy például Ausztriában is így működik. Az osztrákok több kategóriára osztották a drónokat, ott a legfeljebb harminc méteres hatótávú drónok játéknak minősülnek, míg a látótávolságban maradó, legfeljebb 150 méter magasra szálló modellrepülőket csak úgy lehet szabadon használni, ha azok nem rögzítenek videót, csak élőképet küldenek használójuknak. Az ennél nagyobb tudású készülékek már engedélykötelesek, és nem csupán be kell vizsgáltatni őket, hanem alapvető kezelésükre való képességét is a gyakorlatban kell bizonyítania a tulajdonosnak.
Talán nálunk nem lesznek ilyen - relatíve szigorú - szabályok. A tervek szerint Magyarország nagy részén ötven méteres magasságig biztonságosan lehet majd kis hatótávolsággal vezérelhető drónokat használni. Viszont biztos, hogy szabályzott lesz az, hol használhatjuk a drónokat és hol nem. Ahogy emberek felett, főleg nagyobb tömeg - most sem lehet használni semmilyen repülő eszközt, a jövőben ha lehet is, egészen biztosan nem akármilyen géppel és engedéllyel kell rendelkezni ehhez.
